Honnan tudjuk, mi történik az agyban?

A halláscsökkenés agyra gyakorolt hatásainak egy része kimutatható képalkotó eljárásokkal. Például dokumentálták, hogy a halláscsökkenésben szenvedő emberek esetében a látás az agy olyan részeit is igénybe veheti, amelyeket jellemzően a hangfeldolgozás használ (ez az úgynevezett átszerveződött agyműködés).

Halláscsökkenés esetén a hallókéreg aktivitása hallás közben csökken. Ez nem meglepő, tekintve, hogy a halláscsökkenés miatt az agyat kevesebb inger éri. Érdekes azonban, hogy az agyi aktivitás látás közben is megváltozik a hallássérült emberek esetében. A látás egyértelműen az agy új részeit foglalja el.

Ajánljuk a hallókészüléket!

A halláscsökkenésnek messze ható következményei vannak, melyek a fülünktől egészen az agyunkig terjednek. Mit tudunk ezek ellen tenni?

Glick és Sharma (2020) nemrégiben közzétett tanulmánya azt vizsgálta, hogy a jól beállított hallókészülékek rendszeres használata milyen előnyöket jelent e készülékviselők számára. Agyi képalkotó technikák segítségével kimutatták a hallókéreg látás általi fokozott elfoglalását. Vagyis míg normál hallás esetén a vizuális ingerekre egyértelműen a látókéreg volt megfigyelhető mint főszereplő, addig a hallássérült agyban a hallókéreg is reagálni kezdett ezekre. Ezt követően a szerzők a hallássérülteket hallókészülékkel látták el, és 6 hónapos használat után ugyanezeket a méréseket végezték el. Az eredményeket a második ábra szemlélteti.

Az ábra azt mutatja, hogy a hallókészülék használata előtt aktív régiók mostanra visszatértek az ép hallásúaknál megfigyeltekhez hasonló szintre. Ennek eredményeképpen láthatjuk, hogy a hallókészülék használat segítségével az agyban bizonyos fokú helyreállás tapasztalható.

A hallókészülék-használat és a demencia közötti ok-okozati összefüggést még vizsgálják. Fontos azonban, hogy a halláskárosodás módosítható kockázati tényező (Livingston és mtsai., 2017, 2020), ami azt jelenti, hogy vannak olyan kezelési módok, amelyek csökkenthetik a demencia vagy a kognitív hanyatlás kialakulásának valószínűségét vagy késleltethetik azt (Dawes, 2019; Maharani és mtsai., 2018). Livingston és munkatársai (2020) például halláscsökkenés esetén a hallókészülékek használatát és a fülek hangos zajjal szembeni védelmét szorgalmazzák. Ezt támasztják alá a hallókészülékek által a kognitív teljesítményre gyakorolt előnyökről szóló publikációk is (pl. Karawani et al., 2018).

Hivatkozások:

Campbell, J., & Sharma, A. (2013). Compensatory changes in cortical resource allocation in adults with hearing loss. Frontiers in systems neuroscience, 7, 71.
Campbell, J., & Sharma, A. (2014). Cross-modal re-organization in adults with early stage hearing loss. PloS one, 9(2), e90594.
Dawes, P. (2019). Hearing interventions to prevent dementia. HNO, 67(3), 165–171. https://doi.org/10.1007/s00106-019-0617-7
Glick, H. A., & Sharma, A. (2020). Cortical Neuroplasticity and Cognitive Function in Early- Stage, Mild-Moderate Hearing Loss: Evidence of Neurocognitive Benefit From Hearing Aid Use. Frontiers in Neuroscience, 14, 93. https://doi.org/10.3389/fnins.2020.00093
Karawani, H., Jenkins, K. A., & Anderson, S. (2018). Neural and behavioral changes after the use of hearing aids. Clinical Neurophysiology, 129(6), 1254–1267. https://doi.org/10.1016/j.clinph.2018.03.024
Livingston, G., Sommerlad, A., Orgeta, V., Costafreda, S. G., Huntley, J., Ames, D., … & Cooper, C. (2017). Dementia prevention, intervention, and care. The Lancet, 390(10113), 2673-2734.
Livingston, G., Huntley, J., Sommerlad, A., Ames, D., Ballard, C., Banerjee, S., … & Costafreda, S. G. (2020). Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report of the Lancet Commission. The Lancet, 396(10248), 413-446.
Maharani, A., Dawes, P., Nazroo, J., Tampubolon, G., Pendleton, N., SENSECog WP1 group, … & Constantinidou, F. (2018). Longitudinal relationship between hearing aid use and cognitive function in older Americans. Journal of the American Geriatrics Society, 66(6), 1130-1136.