Vajon egyenlő elbánásban részesülnek a hallássérültek?

Május 5. az Esélyegyenlőség Világnapja, ami felhívja a figyelmünket arra, hogy sok még teendő a társadalmi és egyéni szemléletmód alakításával kapcsolatban.
Valószínűleg semmiféle meglepetést nem okozunk azzal, ha eláruljuk: sajnos a hallássérültek az élet minden területén tapasztalhatják a diszkriminációt, melyet leginkább a tudatlanság, valamint a siketséggel és a nagyothallással kapcsolatos sztereotípiák okoznak. Az Esélyegyenlőség Világnapján (is) érdemes erről a témáról beszélni.

Az esélyegyenlőség alapelve

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alkalmazása a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életben egyaránt kívánatos és elvárható lenne.

Magyarországon 1998-ban született meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló XXVI. törvény, melynek célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása – mindezek eredményeként pedig a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

7 kérdés, 7 válasz – amit jó, nem árt, ha mindenki tud!

Ígérjük, a cikk nem végig „jogászkodás” lesz, de tisztáznunk kell néhány alapfogalmat, mielőtt az igazán gyakorlati kérdéseket válaszolnánk meg, mint például, hogy előírhatja-e a munkáltató a hallásvizsgálat elvégzését a munkahelyen, vagy hogy egy állásinterjú során mit várhat el a hallássérült a munkálatótól. Olvasson tovább!

1. Ki számít fogyatékossággal élőnek?

Fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

(Forrás: 2013. évi LXII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról)

2. Milyen hallássérülések után jár fogyatékossági támogatás?

Az 1998. évi XXVI. törvény kimondja, hogy fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be vagy
halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos).

3. Mit mond az egyenlő esélyű hozzáférés elve a hallási nehézséggel küzdő emberek jogairól?

Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

Kommunikáció: A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: A fogyatékos személy számára – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.
Támogató szolgálat, segédeszköz: A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt.

Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg.
Ennek a jogszabálynak az értelmében juthatnak támogatással hallókészülékhez az arra rászorulók az Audika Halláscentrumokban is, országszerte már 21 helyen.

4. Mi a diszkrimináció?

Közvetlen megkülönböztetésről akkor beszélünk, ha egy fogyatékossággal élő személyt fogyatékossága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek mint egy másik, fogyatékossággal nem rendelkező személyt, hasonló körülmények között.

Közvetett diszkriminációról akkor beszélünk, ha egy feltétel, követelmény mindenkire vonatkozik, de a gyakorlatban a fogyatékossággal élőket hátrányosan érinti, sérelmezi, és az ilyen feltétel, követelmény nem igazolható.

5. Előírhatja a munkáltató a hallásvizsgálat elvégzését?

A munkáltató kérheti a hallásvizsgálat elvégzését, ha az információt felhasználni kívánja annak megállapítására, hogy Ön:

képes lenne teljesíteni a munkakörben rejlő követelményeket; vagy
speciális szolgáltatásokra vagy létesítményekre lenne szüksége a munkaköri követelmények teljesítése érdekében.

Ha hallásvizsgálatra kérik fel és úgy gondolja, hogy nem a fenti okok miatt, akkor kérhet tanácsot vagy tehet panaszt az Alapvető Jogok Biztosánál (Ombudsman).

6. Hallássérültként is képes vagyok teljesíteni a munkakörömben rejlő követelményeket?

Valójában egy hallássérült személy másokhoz hasonlóan a legtöbb állást ugyanúgy elvállalhatja. Az esélyegyenlőség része az is, hogy munkáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy elmondja Önnek a munkakörhöz kapcsolódó követelményeket. Az interjú idejét felhasználhatja arra is, hogy részletesebb kérdéseket tegyen fel az érintett munka jellegével kapcsolatban.

7. Használhatok hallókészüléket a felvételi interjún?

Igen. A leendő munkáltatónak lehetővé kell tennie a jelölt számára a hallókészülék használatát, hogy az tisztességes alapon vehessen részt az interjún.

8. Tudatos munkahelyek, társadalmi felelősségvállalás, egyenrangú értékelés

A tudatos munkahelyek esetében megjelenhet a hallássérültek pozitív diszkriminációja, amivel támogathatják és megkönnyíthetik a teljes beilleszkedést.

Ilyen intézkedések lehetnek:

a munkabeosztás módosítása, például minimális háttérzajjal rendelkező munkaterület biztosítása egy hallássérült személy számára,
képzés/érzékenyítés biztosítása a személyzet számára a hallássérülésről, illetve az egymás közötti hatékony kommunikációról.

Érdemes ellenőriztetni a hallását

Az emberek közel 30%-a több, mint tíz éve nem járt hallásvizsgálaton – említi egy nemrégiben készített felmérés. Természetesnek vesszük hallásunkat és csak akkor kezdünk figyelmet fordítani rá, amikor a dolgok elkezdenek rosszra fordulni. A megelőzés érdekében érdemes meglátogatni az Önhöz legközelebbi halláscentrumot és szakszerű segítséget kérni.

Manapság a hallókészülékek minden igényt kielégítenek, hiszen használójukhoz igazodnak. Az audiológusok segítségével megtalálható a legjobb megoldás és újra élvezhetővé válnak a hétköznap hangjai.