A halláscsökkenés is lehet az oka annak, ha megjelennek nálunk a depresszió jelei!
Gyakran kalandos út van azok háta mögött, akik megérkeznek a rendelőnkbe. Nem mindenki szánja rá magát könnyen a hallókészülék viselésére, sokan addig tologatják ezt a döntés maguk előtt, amíg csak lehet. Pedig minden egyes nappal, amit kezeletlen halláscsökkenéssel élünk át, megnő az esélye annak, hogy megjelenjenek a depresszió jelei és kialakuljon a korai demencia.
Mesterei vagyunk a kifogásoknak
- ,, Elvagyok én ezzel a hallással.”
- ,, Majd ha már alig hallok valamit.”
- ,, Nem én hallok rosszul, a környezetem motyog.”
Általában ezekkel a kifogásokkal odázzuk el az audiológus meglátogatását. Mivel a korral járó halláscsökkenés lassan, fokozatosan alakul ki, nehéz időben észrevenni, hogy a hallásunk már nem olyan jó, mint volt.
A környezet hamarabb észreveszi, hogy baj van
Sokszor a család és a barátok azok, akik szólnak, hogy túl hangosan hallgatjuk a tévét vagy a zenét, és hogy nem hallunk meg mindent. Ám a rendszeres figyelmeztetések ellenére is, jóval később jelentkezünk be audiológushoz, mint kellene.
Ugyanis, míg halogatunk, megszokjuk a halkabb világot magunk körül, ezért a hallókészülék által felhangosított hangokat természetellenesnek érezzük. Ez pedig megnehezíti a hallókészülék megszokását, mindennapos használatát.
Gyakran el is utasítjuk a hallókészülék viselését. Ez pedig a legrosszabb forgatókönyv, amit követhetünk.
Mert mi is történik, ha úgy döntünk, nem hordunk hallókészüléket?
Nehézzé válik a kommunikáció
A kezeletlen halláscsökkenés megnehezíti, hogy kövessük a beszélgetéseket, és ezáltal nehezebben tudunk részt venni a társalgásban. Csökkent hallással sokkal nagyobb energiákat kell mozgósítanunk ahhoz, hogy értsük, mit mondanak nekünk, emiatt pedig sokkal fáradékonyabbá válunk, megnő az igényünk a pihenésre, ezáltal pedig számos tevékenységből kivonjuk magunkat.
Meggyengülnek a társas kapcsolatok
A nehezített kommunikáció rányomja bélyegét a családi, munkahelyi, baráti kapcsolatainkra is, hiszen nem mindenki fordul türelemmel felénk. A megszakadó kapcsolatok miatt pedig idővel kerülni kezdjük a társas összejöveteleket, egyre gyakoribbá válnak az otthonlétek, mígnem elszigetelődünk és magunkra maradunk.
Ha ezt észleljük magunkon, érdemes felfigyelnünk rá, mert ezek akár a később kialakuló depresszió okai is lehetnek!
Beszűkülnek a lehetőségek
A kezeletlen halláscsökkenés megnehezíti, hogy éljünk az olyan szórakozási és munkahelyi lehetőségekkel, amelyek hallást igényelnek. Nem élvezhetjük maradéktalanul a várva várt sorozatunkat vagy mozifilmünket, nem vállalhatunk el nyugodt szívvel egy olyan munkalehetőséget, ahol sokat kell telefonon kommunikálni, vagy idegen nyelven beszélni. Ezek meglehetősen bekorlátozzák az életünket, és megakadályozzák, hogy olyan életet alakítsunk ki, amilyet szeretnénk.
Csökken az önbizalom és elvész a lelki egyensúly, megjelennek a depresszió jelei
Ahogyan egyre jobban romlik a hallásunk, egyre több akadállyal kell szembesülnünk, ami frusztrációt generál bennünk, és elmagányosodáshoz vezet. Megkérdőjeleződik az identitásunk, az önmagunkba vetett hitünk. Ezek tudatában nem meglepő, ha a megfelelő segítség és hallókészülék ellátás nélkül a depresszió határmezsgyéire sodródunk.
Hiszen a hangulatingadozás, a befelé fordulás és a komor gondolatok akár a depresszió jelei is lehetnek!
Nem csak a depresszió veszélyének vagyunk kitéve
Agyunk jó működéséhez és frissen tartásához fontos, hogy aktív életet éljünk. Ahogyan a testünknek fontos a rendszeres mozgás, úgy az agynak is fontos, hogy rendszeresen ingerekhez jusson az aktív szellemi és társas életmódnak köszönhetően.
Tudományosan bizonyított tény, hogy azok az időskorú emberek, akik aktív társas életet élnek, sokkal kisebb eséllyel válnak demenssé, mint azok, akik nem teszik ezt.
A kezeletlen halláscsökkenés következtében kialakult elszigetelődés miatt egyre kevesebb inger ér bennünket és az agyunkat, ez pedig megnöveli a demencia kialakulásának esélyeit. Az sem mindegy, milyen mértékű hallásvesztésünk van, ez is befolyásolja, hogy mennyire fenyeget minket ez a veszély.
Ha a kezeletlen halláscsökkenésünk enyhe, akkor kétszeres, ha közepes, úgy már háromszoros, ha súlyos, akkor pedig ötszörös esély van a demecia kialakulására.
A demencia megelőzhető!
A legtöbb, amit tehetünk, hogy ahogyan észleljük hallásunk romlását, azonnal audiológushoz fordulunk. Minél előbb kezdünk hordani hallókészüléket, annál kevesebb rossz élményben lesz részünk.
Egy jó hallókészülék segít követni a történéseket, kevésbé fáradunk el, és könnyebben helyt állunk társas és munkahelyi helyzetekben is.
Folytathatjuk tovább addig megszokott életünket, megvalósíthatjuk terveinket, és idős korunkra is aktív életet élhetünk!
Mi az első lépés?
Higgyen a környezetének, ha figyelmeztetik, hogy hallásproblémája lehet, ők csak jót akarnak!
Ebben mi is tudunk segíteni Önnek, foglaljon időpontot hozzánk akár már most!
Hagyj üzenetet