Nehéz az audiogram értelmezése? Segítünk!

Vonalak, jelölések, számok sorakoznak az audiogramokon, ám az avatatlan szemeknek gyakran nem egyértelmű, mit is jelentenek azok pontosan.
Egy olvasónk kérésére válaszul, – aki arra panaszkodott, hogy nem világos számára az, mit is kellene látnia a hallásmérés után a kezébe kapott papíron, – mai cikkünk igyekszik az ezzel kapcsolatos ismeretek összegzésére. Olvasson tovább, hogy Önnek se okozzon többé gondot az audiogram értelmezése! 

Ha definíció-szerűen akarnánk meghatározni, akkor az audiogram  egy hallásvizsgálati görbe, melyre a vizsgálat során egy koordináta rendszerben felvezetik a hallásvizsgálat eredményét. Na de mi is történik pontosan a vizsgálat során, és hogyan kell értelmezni az eredményeket?

Mi történik a hallásvizsgálat során?

A hallásgondozó szakemberek különféle vizsgálatokat végeznek a halláskárosodás értékelésére. A felmérés általában rövid orvosi vizsgálattal kezdődik, melynek során az orvos fizikailag megvizsgálja a dobhártyát és a hallójáratot, hogy ellenőrizze, nincs-e fertőzés vagy elzáródás (például fülzsír).

Következő lépésként az audiológus végez audiometriás vizsgálatot. Ez a leggyakoribb módja annak, hogy felmérjük valakinek a hallási képességét bármely adott frekvencián.

Ez általában abból áll, hogy a hangszigetelt kabinban ülő páciens fejére egy audiológiai fejhallgatót helyeznek, és különböző frekvencián és hangerőn hangokat játszanak le.
A vizsgálat során a szakember felméri a hallás állapotát, az esetleges károsodás mértékét és – ha van –, a halláskárosodás típusát.

Hallásküszöb vizsgálatok

A szubjektív hallásvizsgálati módszer segítségével meghatározható a legkisebb intenzitású (leghalkabb) hang, amit még érzékel a páciens.

A vizsgálat hangszigetelt helységben, úgynevezett csendes kabinban történik. A vizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgések, illetve a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus számára.

A két fülön külön-külön határozzuk meg a légvezetéses, illetve a csontvezetéses hallásküszöböt.

Az eredményeket egy olyan koordináta-rendszerben vezetjük fel, amelynek egyik tengelyén a vizsgálat során használt frekvenciák, a másikon pedig a dB-ben kifejezett hangerő található. Minden egyes frekvenciánál megjelöljük azt a hangerőt, amin a páciens először meghallotta az adott hangot. Ez kirajzol egy görbét, – egy küszöböt – amelynél halkabb hangokat a páciens már nem hall, és aminek segítségével pontos képet kaphatunk a halláscsökkenés mértékéről.

Beszéd audiometria

A vizsgálat a hallásküszöb vizsgálathoz hasonlóan, gyakran azt követően történik. A vizsgálat első szakaszában a páciensnek a fülhallgatóból hallott fonetikailag kiegyensúlyozott, egy szótagú szavak, kifejezések érzékelését még csak jelezni kell, majd a következő vizsgálati szakaszban hallás után vissza is kell mondania. A beszédet a páciens számára érthetőnek akkor tekintjük, ha az elhangzott beszédet legalább 50%-ában észleli, illetve helyesen mondja vissza.  Ennek a vizsgálatnak az eredményeit szintén az audiogramon rögzítjük.

Jön a lényeg, az audiogram értelmezése

A vizsgálatok végeztével feltétlenül kérjen másolatot az audiogramjáról. Ez receptként fog működni az Ön számára, és lehetővé teszi, hogy felmérje lehetőségeit, és biztosítja, hogy megalapozottan tudja kiválasztani a megfelelő hallókészüléket.

Az audiogram egy grafikon, amelyen az egymásra merőleges tengelyeken a frekvenciát (Hz-ben) és a hangerőt (dB-ben) ábrázoljuk. A görbe nem csak azt mutatja meg, hogy egy hang meddig hallható az Ön számára, de azt is, hogy mekkora korrekcióra (azaz erősítésre) van szüksége egy adott frekvencián ahhoz, hogy ismét megfelelően hallja azt.
Valahogy így néz ki egy súlyos fokú hallásvesztés hallásgörbéje:

Jelölés: Kék X = bal fül légvezetés, Kék › = bal fül csontvezetés Piros O = jobb fül légvezetés, Piros › = jobb fül csontvezetés

A normál hallásküszöbnek 25 decibelt tekintünk. Azok a betegek, akik e küszöbérték alá esnek, valamilyen halláskárosodásban szenvednek.
A hivatalos felosztás szerint a következő súlyossági fokozatokat különböztetjük meg:

  • Enyhe fokú hallásvesztés – 25-40 dB
  • Közepes fokú hallásveszteség – 40-60 dB
  • Súlyos fokú hallásveszteség – 60-90 dB
  • Átmeneti sáv a súlyos fokú hallásveszteség és a siketség között – 90-110 dB
  • Siketség – 110 dB felett

Mit jelentenek a vonalak az audiogramon?

Aszimmetrikus halláskárosodásról akkor beszélünk, ha a két fülnek más-más szintű vagy típusú halláskárosodása van.

A grafikonon a két fület más-más vonal jelöli. Ha a vonalak eltérnek egymástól, akkor aszimmetrikus hallásveszteségről beszélhetünk. Ez ritkábban fordul elő, és azt jelzi, hogy az egyes fülek hallásvesztésének okai eltérőek, ezért eltérően is kell kezelni őket.

Ha aszimmetrikus hallásvesztés áll fenn, a legjobb, ha fül-orr-gégész orvosával megvizsgáltatja a fülét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy alkalmas-e hallókészülékre, és nincs-e szükség műtétre vagy kezelésre.
A szimmetrikus hallásvesztés a természetes az életkorral összefüggő halláskárosodás esetén.

Ez azt jelenti, hogy a halláskárosodás mindkét fülben azonos. A képen egy szimmetrikus halláskárosodást tükröző audiogram látható.

Magas vagy alacsony frekvenciájú halláskárosodása van?

A frekvencia az a mértékegység, amellyel a hang magasságát vagy mélységét jellemezhetjük. Minél magasabb a frekvencia, annál magasabbnak érzékeljük a hangot is. A frekvenciák jelölése vízszintesen történik a koordináta rendszer tetején.

Ahogy a frekvenciák balról jobbra haladnak, az alacsonyabbtól a magasabbig terjednek.

Ha balról jobbra olvassa az audiogramot, az utolsó ‘X’ 8000 Hz-nél található – ez azt jelenti, hogy ennek a személynek súlyos hallásvesztése van ezen a magas frekvencián, – a jobb fülével csak 85 dB-n, a ballal 100 dB felett hall 8000 Hz-en. A nagy frekvenciavesztés megnehezíti a magasabb hangok, például a gyermekek és a magas hangú emberek hallását.

Milyen szintű halláskárosodása van?

A dB (decibel) az a mértékegység, amellyel a hang erejét (a hangnyomást) mérik. Az audiogramon a decibelveszteséget függőlegesen mérik a bal oldalon. A szám növekedésével a halláskárosodás mértéke is nő.

Normális esetben egy egészséges felnőttnek lapos audiogramja van, amely legfeljebb 25 dB szinten található. Akinek ilyen az audiogramja, az minden frekvencián jól hallja a hangokat.

Az életkor előrehaladtával a grafikon jobb széle fokozatosan csökkenni kezd, ami azt jelenti, hogy az ember a magas frekvenciájú hangokat már csak akkor hallja, ha azok hangosabbak.

Ha balról jobbra olvassa a fenti audiogramot, az utolsó O (jobb fül) körülbelül 85 decibelt ér el. Ez azt jelenti, hogy a 85 decibel alatti értékek (pl. suttogó beszélgetések, levelek susogása, madárcsicsergés) már nem hallható a páciens számára. Az utolsó X (bal fül) halláskárosodása még súlyosabb, 100 decibelt ér el.

Az audiogram értelmezése szempontjából nagyon fontos a csontvezetéses mérés is.

A csontvezetés szintjét tükröző vonal mindig a légvezetési vonal felett helyezkedik el. Ami a csont- és a légvezetéses értékek közötti különbséget illeti, a problémamentes hallás esetén az általában nem lehet nagyobb 10 dB-nél, és a görbék alakja is megközelítőleg azonos.

Ha a grafikonok közötti távolság 20 dB-nél nagyobb, az általában vezetéses halláscsökkenést jelez. Ha azonban a grafikonok átfedik, keresztezik egymást, akkor szenzoros halláskárosodást, azaz a belső fül receptorai általi hangérzékelési zavart diagnosztizál.

Előfordulhat, hogy a görbékre a fent leírtak mindegyike jellemző, ebben az esetben vegyes (vezetéses és szenzori) hallásvesztésről beszélhetünk.

Természetesen az audiogram eredményét Önnek sosem kell egyedül kiértékelnie, ennek kötelezettsége és felelőssége szakembereink feladata. Ha kiderül, hogy gond van, az audiológus mindent részletesen és érthetően elmagyaráz, így mi is tisztába jöhetünk azzal, hogy a jelenlegi állapotunkban mit vesztünk, ha hallókészülék nélkül próbálunk boldogulni.

Az emberek gyakran észre sem veszik, hogy hallásuk annyira leromlott, hogy hallókészülékre van szükségük, mivel ez olyan fokozatos folyamat, amely általában évek alatt megy végbe. Ezért különösen fontos, hogy időről-időre ellenőriztessük hallásunkat. A vizsgálat fájdalommentes, és legtöbbször kevesebb mint 30 perc alatt lezajlik.

Időpontot foglalok!